Ha lángralobbantasz egy szívet,
Az ég hevesen, boldogan szeret.
Vigyázz rá! Ne kapjon óltó vizet,
Mert a szerelem forró, megéget!
Eloltanád!? Ezt gondolatban se tedd!
Nem tudhatod, ujra életre kelted-e!
Nem attól fáj,hogy ég- e szerelem ,
Az oltás jobban fáj,hidd el nekem !
A tűz mi lobog, oly gyönyörű ,
Ne félj tőle, a szív nem könnyű!
Azt a lángot oltsd el,mely pusztító
S ne azt, mi nagy lángra lobbantó!
Igaz, a magas hőfok megéget,
Mondd! Izgat ez most Téged ?
Add a szíved,enyém Tied,adom!
A tűz benne lobog,nem olthatom.
A szív mely ég és szeret,az tud fájni!
De olthatod szerelemmel,adj hát neki!
Hagyd lobogni,hisz Érted ég nagy hővel,
Ennél többet mit vársz, mond Tőlem!?
Jogvédett!!
Magas hőfokon
2007.05.07. 13:40 Donytella2
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://almok-ha-meselnek.blog.hu/api/trackback/id/tr3372150
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
