Donytella "gondolatok"

Most ahova költöztünk a párom betegsége miatt, a gyerekem új suliba jár. Nagyon sajnáltam eddig, mert itt senkit nem ismert, ő sem én sem! Az iskolában az elmúlt időben ő csak egy "különlegességnek" számított, mert nagyon más mint az itteniek. Egyedűl volt, a barátai meg persze otthon, nagyon távol tőle. Tegnap bejelentette, hogy van egy új haverja, és már láttam is rajta, hogy nem annyira elveszett. Idő kell mindenhez, és lett is eredménye. Úgy néz ki, hogy haverok lesznek. Mára meghívta ide a barátot, és kíváncsi leszek rá, hogyan viselkednek együtt. Remélem valóban, összejön, és nem lesz annyira egyedűl. Jó lenne, ha végre több barátságot is tudna kötni, mert akkor könnyebb lenne beilleszkednie az új környezetébe. Pedig nem csudabogár, csak itt mások az emberek, és más nézetekkel. Nyugodtabb az itteni világ, míg a miénk a nyüzsgés és a pörgés volt eddig. Ebben nőtt fel. Kissé komolyabb és érettebb az itteni társainál. Házikészítésű pizzát rendelt az én kicsim, a vendég számára! Elkészítem!

Adam McRyan