Én Őt, vagy Ő engem, mindegy itt.
Boldog vagyok, s boldog leszel Te is,
Nem sírok már!Csak nevetek,Te is?
Mitől féltem, nem tudom, nem kellett volna,
Azt hiszem az újtól, mit nem kaptam soha.
Kedves és kellemes, visszaemlékezni mára,
Örülök,szivem hevesen ver,Rólad ábrándozva!
Kellesz nekem, és kellek-e valóban én is?
Kiteljesedünk-e, kérdezem Tőled mégis !
Érzéseink kavarognak, vágyaink oly éhesek,
Betellünk egymással? Kezdetek és kérdések!
Jogvédett!!
