Édes-kedves jó barátok!
Oly szükség volna rátok.
Elhagytalak benneteket,
Szívemből, kicsi veszett.
Elsem búcsúztam senkitől,
Csak kiléptem egy életből.
Fáj, sajog utánatok lelkem,
Távoli földre,egyedűl mentem.
Sír a szemem, fáj a szívem,
Gondolatban ottrekedtem.
Nem látlak már titeket,
Elsodort egy hevület.
S bár nem vagytok közelemben,
Velem vagytok, itt emlékeimben.
Ha távol is kerültem testben,
Legyetek velem, így lélekben!