Donytella "gondolatok"

Már itt vagyok B.pesten és dajkáltam a csöppemet. A lányomék jól vannak, csak kissé elfáradva babázgatnak. A picur tudja mi is neki a jó. Folyamatosan dajkáltatja a kis popóját. Amikor elsőre megpillantottam, meglepődtem mennyire picike! De bolond vagyok, hát persze, hogy pici hiszen csak egy újszülött. Csak én nagyobb babára emlékeztem a múltból. Amikor nekem voltak picikéim, nem voltak ennyire pöttyek, legalábbis az emlékeimben. Kis idő múlva már kezdtem szokni a méretét és nem is tünt annyira csöppnek. De nagyon édes, és olyan szép. Holnap készítek képeket róla, és otthon felteszem a gépemre! Most nagyon jól érzem magam és olyan boldog vagyok, azért is mert itt lehetek és azért is, mert itthon vagyok! Na majd holnap talán többet tudok mesélni mint most, mert alig voltam még babaközelben... Puszi mindenkinek és majd jelentkezem, ha a papa is engedi a gép használatát. Megyek mert nagyon álmitos vagyok! Jó éjt és szép álmokat mindenkinek!